Kategória: Egyéb

Grammra pontosan akkora gardát fogott a Tiszából Csordás Ottó, mint a hivatalos országos rekord. A halat a mindszenti szakaszon fogta, ahonnan a halkutatóknak nem volt korábban előfordulási adata, így ez a tudomány számára is fontos és releváns információ – olvasható a Pecaverzum oldalán. 

Csordás Ottó a gardát még október 15-én, vasárnap 11:35-kor kerítette horogra heavy feeder botjával a Tisza mindszenti szakaszán. Elküldte a fényképeket egy pár helyre, de azok végül sehol sem jelentek meg nyilvánosan, így úgy döntött, a Pecaverzum olvasóival osztja meg a történetet és a fotókat.

Csordás Ottó, Katech Horgász Egyesület tagja igazi tiszai horgásznak mondhatja magát, régóta faggatja a folyót csónakból. Talált magának egy bevált helyet a sodrásban, egy akadónál, agyagos, márgás részen, amelyet előszeretettel látogat. Főleg keszegre horgászik, de kuttyogatni is szokott.

Az ominózus nap is, amikor betért hozzá a rekordméretű garda, ezen a helyen próbálkozott. „Jött pár dévér és karika csontira, hungarocellgolyóra. Aztán gondoltam, átváltok két szem csemegére, hátha odaálltak a pontyok. Bedobtam a szereléket, és még vízközt elkapta, rárabolt” – emlékezett vissza.

Először azt hitte, hogy balin lehet a horgon, mert elég jól húzott. „Amikor kifárasztottam, akkor nagyon nagy volt a meglepetés, mert én ekkora gardát még nem láttam. Harcosan küzdött, aztán a végén gyorsan feladta” – mondta Csordás Ottó, aki nagyon ritkán találkozik gardával, elvétve szákolhat egy-egy példányt.

2022-ben azonban volt szerencséje egy 1 kilós példányhoz, de a tavaly októberi még annál is nagyobb volt, egészen pontosan 1,25 kilogramm.

Ez grammra pontosan megegyezik az országos rekorddal, amit Tatai Gábor tart egy 2020. június 16-án, a Marosból fogott gardával, ami 49 centiméteres volt.

Csordás Ottó a hal hosszát is lemérte, látható, hogy 50 centiméter, ami 1 centivel meghaladja a hivatalos magyar csúcsot.

„A Tisza nyári ajándéka” – tette a képzeletbeli polc megfelelő helyére a ritkaságszámba menő halat, amelyet „látott halnak” is neveznek a Balatonnál. Méghozzá azért, mert szeret csapatban mozogni. Régen úgy tudták megtalálni őket a halászok, hogy őrszemet állítottak Tihanyban, ahonnan rá lehetett látni a Balatonra. Amikor kiszúrták a rajt, értesítették a halászokat, akik célba vették a várva várt zsákmányt.

Sallai Zoltán, a Magyar Haltani Társaság (MHTT) elnökségi tagja és Harka Ákos, az MHTT tiszteletbeli elnöke, haltani szakértők most készítik a Magyarország halfaunája című kötet második, bővített kiadását, amelyben a többi között lesz egy garda-előfordulási térkép is. A könyv az idei év folyamán fog megjelenni.

„A Tiszának a mindszenti szakaszáról nem rendelkeztünk előfordulási adattal, tehát ez mindenképpen egy értékes adatként kezelendő”

– nyilatkozta a Pecaverzumnak Sallai Zoltán.

A garda magyarországi elterjedéséről elmondta, két nagy tavunkban, a Balatonban és a Fertőben nagyon stabil egyedszámú, önfenntartó állományai élnek. Azonban nemcsak ebben a két állóvízben, hanem a nagyobb folyóvizeinkben is rendszeresen jelen van.

„Gyakorinak még véletlenül sem lehetne nevezni. Vándorló halról van szó, a folyókon lévő duzzasztók alatt szokott esetleg nagyobb mennyiségben előfordulni, főként vonulási időszakban, akár tavasszal és ősszel, ilyenkor többet is foghatnak a horgászok. Jómagam is még gyerekkoromban, amikor a kiskörei duzzasztó alatt úsztattam.  Volt úgy, hogy egymás után hat egyedet is fogtam. De ugyanez igaz a tiszalöki duzzasztóra is, ahol rendszeresen előfordul a horgászok zsákmányában. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag végig a hazai Tisza- és Duna-szakaszon megtalálható, a Dráván már csak szórványosan, mert gyorsfolyású neki. De ugyanez mondható el a szigetközi Duna-szakaszról is, ahol kimondottan ritka”

– közölte Sallai Zoltán.

Hozzátette, hogy ezeken kívül még stabil állománya él a Marosban és a Körösben. A békésszentandrási duzzasztó feletti szakaszon is él egy kisebb állománya, így előfordul a Berettyóban is.

Ritkán bejut olyan tisztavizű csatornába is, amelyek jobb vízminőségűek, így felbukkanhat a Nagykunsági- és a Keleti-főcsatornában is. „Ezekről a vízterületekről is rendelkezünk előfordulási adatokkal” – árulta el a haltani szakértő.

A szakirodalmi adatok általában az ötven centimétert jelölik meg, amelyet testhosszban elérhet a garda, ami nem azt jelenti, hogy ne fordulhatnának elő kirívó esetek, amikor még ennél is nagyobbra nő. Sallai Zoltán is talált már 50 centiméter vagy azt meghaladó méretű gardát a közösségi médiában, de azt mérés nélkül engedték szabadon.

Számtalan olyan eset történik, amikor ugyan fognak rekordméretű halakat, de azt mérlegelés hiányában nem dokumentálják. A szakemberek arra kérik a horgászokat, hogy ilyen esetekben próbálják megoldani a hal adatainak a rögzítését.

„Ha nincs más, akár nylon szatyorban is le lehet mérni a tömegét, illetve egy matracon pedig a testhosszát, ebben nem törik a hal. Ha ezeket megosztják a Pecaverzummal vagy az MHTT-val, akkor ezek a tudomány számára fontos és releváns információk”

– fogalmazott Sallai Zoltán.