Pergetve kapitális szürkeharcsát fogtak Tolnán

2023. augusztus legvégén Wimmer Ferenc barátjával, Póta Gáborral, munka után közös horgászatra indult a Tolnai Dunáért Egyesület kezelésében lévő vízterületen- olvasható az agrojager.hu hasábjain, Dr. Szilágyi Gergely tollából.  Mint írja, a két cimbora régóta együtt horgászik. Gábor közel 40 éves tapasztalatával az egyik legtapasztaltabb szürkeharcsa horgászok egyike. Sokan kedvelik, mert a tudását meg is osztja másokkal, egyben jó tanár is. Itt, Tolnán, a 40 éves pályafutása alatt pergetve is sok harcsát fogott ki. A tárgyi tudás azonban csak az egyik faktor, minden más a szerencse kérdése. Sok minden függ a harcsáktól, mert egyes napokon nincs étvágyuk, nehéz őket kapásra bírni. 

 

Fotó: Póta Gábor – Agro Jager News

A mostani horgászatuk során, kisebb halakat céloztak meg a jól ismert gödrök környékén. Maximum 10 kilós halakban bíztak a sporthorgászok. Egy ismert mélyedés szélén Feri először megdobta a közepét, majd szakaszosan, kifelé haladva dobálta meg a vizet a gumihallal. Az ötödik dobásra nem várt kapás jelentkezett. Egyből érezte, hogy nagy halat sikerült megakasztania a 14-es fonott főzsinórral, amelyhez 40-es fluor-karbon előkét kötött.

A hat grammos jig fejjel felkínált gumihal kapásra bírta a nagytestű ragadozót, amit körülbelül 35 perc múlva sikerült megpillantaniuk. A fárasztás közben Gábor mindenre figyelt. Felvette a horgonyt, és jó tanácsokkal biztatta barátját. Több esetben kitört a hal, ilyenkor a féken csökkentve mindig engedte mozogni. A felszerelése miatt jóval óvatosabban kellett a fárasztást megoldania. A hal valamiért a csónak közelében maradt, nem indult el az akadók felé. “Húzd meg, ereszd meg” küzdelem zajlott a horgász és a harcsa között. Közel fél óra után érezni lehetett, hogy a hal is fárad. A felszínen megjelenő apró szemű buborékok mutatták, hogy a harcsának lassan elfogy az ereje. Ezután pár perccel feljött az ismeretlen óriás. Nem számítottak ilyen nagy halra. Miután a vízfelszínre került a hal, még többször kitört, mire meg lehetett fogni. A halat kíméletesen a  csónakba emelték.

Fotó: Póta Gábor – Agro Jager News

Miután a parthoz közel kormányozták magukat, segítséget kértek. Még a hosszát sem tudták önerőből megmérni, mert amit vittek mérőszalagot, jóval kisebb volt a halhoz képest. Szerencséjükre a Tolnai Dunáért Egyesület alelnöke is kint horgászott, akit megkértek, hogy hitelesítse a fogást. Takács Balázs egy csónakkal hamar a barátai segítségére sietett. A szürkeharcsa hossza elérte a 180 centimétert. A súlya, a becslésük szerint, körülbelül 40-45 kilogramm körül lehetett. Mint utólag kiderült, Takács Balázs is megdobta ugyanazt a szakaszt a barátjával, de még kapásuk sem volt, és továbbálltak. Azonban ez a harcsa vélhetően akkor még nem volt éhes. Ezek a nagytestű ragadozók a napszak bármelyik időszakában zsákmányolhatnak. Ez mindig attól függ, hogy előző nap mikor kezdtek el vadászni. Ha kora délutáni vagy este órában, akkor már kora délután rabolhat. Egy nagyobb hidegfront szinte minden esetben meghozza az étvágyukat.

A TDE vízterületén ekkora harcsát pergetve még senkinek nem sikerült fognia. A fénykép elkészítése után a harcsát szabadon engedték. A fogás egyedülálló, mivel számos pergető horgász próbál nap mint nap szerencsét a Tolnai vízterületen.

Lassan véget ér a nyár, az őszi időszak talán az egyik legfontosabb időszaka a harcsahorgászoknak, mert a halak a téli hónapokra készülnek. Az óvatosságuk, a hideg beköszöntével, fokozatosan csökken. Érdemes ilyenkor kint lenni a vízparton. Harcsát egészen a nyolc Celsius vízhőmérsékletig foghatunk egy kis szerencsével – zárta beszámolóját Wimmer Ferenc.”

Elúszott a nagy fogás, egy hajszálon múlott – videóval

Két és fél nap, 18 gigantikus méretű ponty, mindez egy helyen, Maconkán

Nem kevesebb, mint 18 fotót töltöttek fel a Maconkai-víztározó és tórendszere közösségi oldalára – olvasható a berek.hu oldalán. Mint írják, ezek mindegyikén bőven 10 kiló feletti ponty látható és mindegyiket egy horgász akasztotta meg két és fél napos „vadászat” során, szúrta ki a Sokszínű Vidék.

Farkas Viktor két és fél napos horgászata során 18 darab olyan halat emelt a partra, amelyik felkerült a maconkai rekordlistára. A pecás egy koi pontyot, egy „spanyol” pontyot, három tükör pontyot, öt tőpontyot és nyolc nyurgapontyot fogott ki. Az utóbbi „kapások” közül egy 15,75 kilogrammos kopoltyús volt a legnagyobb, míg a tőpontyok legtermetesebb darabja 16,37 kilogrammot nyomott a mérlegen.

A Maconkai-víztározón vezetik egyébként Európa legnagyobb édesvízi rekordlistáját, amelyen több mint 6000 horgász közel 49 ezer rekordfogás található meg.

Eltűnőben

A kihalás szélén álló lápi pócot részletesen bemutattuk már egy korábbi cikkünkben. Arról is beszélni kell, hogy más állatok is a kihalás szélére sodródtak! Európában minden ötödik madárfaj a kihalás szélén áll. A ritka rózsaszín leguánból pedig már kevesebb mint 300 egyed él. A kontyos lunda már lényegében az eltűnés szélén áll. De a kutatók szerint emlősfajok százai halhatnak ki az elkövetkező 80 évben, a koalákat például a stressz fenyegeti a leginkább. Így például 30 éven belül eltűnhet a mezei hörcsög, de akadnak jóhírek is, például a kihalás szélén álló jávai orrszarvú állománya lassan növekszik, de Ausztráliába is telepítik vissza a kihalt tasmán ördögöt.

Maconka gigantikus ponty

(Sokszínű Vidék)

Fotó: Maconkai-víztározó és tórendszere

Mostantól végleg befellegzett az illegális stégeknek

A törvény egyértelműen kimondja, hogy hol és milyen horgászhelyeket lehet létesíteni, ennek ellenére sokan nemcsak megépítették törvényellenesen a sajátjukat, hanem még kapuval le is zárták azt.

Megkezdték az illegális stégek bontását Balatonmárián a vízügyi szakemberek, több mint száz engedély nélküli felépítmény okoz bosszúságot a tó partján, írja a likebalaton. és annak nyomán az agroinform.hu.

Ezekben a napokban a szakemberek az illegális stégek kapuit vágják le sarokcsiszolókkal. Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője elmondta: a beavatkozásokra azért van szükség, mert a stég, víziállás elhelyezése csak engedély birtokában, az arra vonatkozó jogszabályok betartásával lehetséges.

Galácz György polgármester üdvözölte a vízügy drasztikus lépését, mert mint elmondta, az illegális tóparti felépítmények komoly problémát okoztak a máriai szakaszon a Balaton partján és most végre érdemi lépés történik ezeknek a felszámolása érdekében. Hozzátette: a 7–8 kilométer hosszú partszakaszon százhúsz (!) illegális bejáró, stég van, s a légi felvételeken látszik, hogy nagyon megszaporodtak ezek az engedély nélküli építmények.

Siklós Gabriella elmondta: amennyiben beazonosítható és a stég engedély nélkül épült, a hatóság intézkedhet. Kiemelte: a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Szakaszmérnöksége a máriai szakaszon teljes körű ellenőrzést végzett, hogy valóban állami területről van-e szó, esetleg bérli-e valaki a területet, létezik-e engedély stég vagy bejáró építésére. Ahol a vizsgálat után kiderült, hogy állami területen engedély nélküli építményről van szó, a vízügy munkatársai megkezdték a bontást.

Szinte szó szerint kifogta a mesebeli aranyhalat a minnesotai srác

Egy minnesotai tónál horgászott a 14 éves Connor Halsa, amikor egy 2000 dollárt (kb. hétszázezer forintot) rejtő pénztárca akadt a horgára. A család nem akarta elhinni mit fogott ki Connor a vízből – írja a New York Post és ennek nyomán a hirado.hu.

Mint írják, a több ezer dollár mellett egy névjegykártya is volt a tárcában. „Apám azt mondta, hogy vissza kell adunk az illetőnek a pénzt, és én is így gondoltam”  – nyilatkozta a fiú.

Miután a család tárcsázta a névjegykártyán szereplő számot Jim Denney iowai lakos vette fel a telefont.

A férfi tavaly nyáron a tavon horgászott, amikor a pénztárcája beesett a tóba. Denney akkor ezt egészen addig észre sem vette, amíg fizetnie nem kellett a hotelben, ahol megszállt.

Denney a hívás után Iowából az Észak-Dakotával határos Moorheadbe utazott, ahol találkozott Connorral és családjával. Denney pénzzel szerette volna megjutalmazni a fiút becsületességéért, de Halsa nemet mondott. „Nem mi dolgoztunk keményen a pénzért, hanem ő” – mondta a 14 éves.

Tartsd be a horgászati szabályokat, ne kockáztass, mert súlyos következményei lehetnek

Nem érdemes kockáztatnia a horgászoknak szabálytalanságok elkövetésével, mert azokért súlyos bírságok járhatnak: hosszú időre szóló eltiltás és nagy összegű pénzbüntetés – írja a pecaverzum.hu és annak nyomán az agroinform.hu. 

2023 első félévében hatan is kaptak százezer forintos vagy azt meghaladó halvédelmi bírságot a Balatonnál.

Idén a legnagyobb bírságot egy balatonfűzfői lakosnak kellett kifizetnie, mintegy 203.750 forintot, továbbá 14 hónapig nem horgászhat, amiért Balatonkenese térségében eltiltás hatálya alatt egy időben négy bottal, engedély nélkül, behúzós módszerrel horgászott.

A gigabírságot kapó horgászok között van egy férfi, aki a Cigány-csatornán engedély nélkül kifogott és megtartott egy 3,5 kilogrammos harcsát annak tilalmi idejében, ő 113.000 forint halvédelmi bírságot kapott, továbbá 20 hónapos horgászattól való eltiltást. Egy budapesti lakos pedig, aki rendelkezett engedéllyel, a kifogott négy ponty egyikét sem írta be a fogási naplójába, ezzel megsértve a fogási napló vezetésének szabályait és túllépve a napi megtartható halmennyiséget; ő 150.000 forint bírságot kapott, továbbá fél évre eltiltották a horgászattól.

Idén már a második óriási busáját fogta ki a szerencsés horgász Látóképen

Ismét hatalmas méretű busa akadt horogra a Látóképi-víztározón. Babotán József ezúttal egy közel 30 kilós példányt csalt horogra. A horgász nyár elején egy szintén hatalmas, 45 kilós példányt tarthatott a kezében- olvasható az index.hu hasábjain.

Mint írják, Babotán József horgász idén nyáron már másodszor fogott ki óriási méretű busát Látóképen. Mint írtuk, júniusban egy 45 kilogrammos példánnyal büszkélkedhetett,

MOST PEDIG EGY 26 KILÓS PÉLDÁNY SZÁJÁBA AKADT A HOROG – írta a Pecaverzum.

A horgász elmondása szerint hosszú ideig fárasztotta a halat, míg sikeresen a szákba helyezte. A Látóképi-tározó arra emlékeztet, hogy a horgász tavaly télen is egy jókora, 17 kilós busát fogott ki a vízből. Babotán József elmondása szerint minden alkalommal pontyra vadászott, ám egyelőre a halfaj még várat magára.

„Nem mindennapi történetek ezek, szép és örök élmények, és ismerve a horgász kitartását, előbb-utóbb a kapitális ponty is befut majd, amire igazán vágyik”

– írta bejegyzésben a Látóképi-tározó.

Erősen feljövőben van a harcsa a Balatonon – íme a 2022-es fogási statisztika

A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elkészítette a 2022-es horgászfogások statisztikáját a legnagyobb állóvizek vonatkozásában is – olvasható a pecaverzum.hu és a magyarhirlap.hu cikkében. 

A magyar horgászat koronaékszere, a 63 102 hektár területű Balaton összes rögzített fogása 2022-ben 559 tonna (2021: 571 tonna, a változás –2,1 százalék; 2020: 774 tonna, –26,2 százalék; 2019: 761 tonna, +1,7 százalék); ebből a pontyfogás 355 tonna (2021: 358 tonna, –1,0 százalék; 2020: 502 tonna, –28,6 százalék; 2019: 446 tonna, +12,6 százalék), amely így a teljes itteni halfogás 63,4 százalékát teszi ki (2021: 63 százalék, 2020: 65 százalék; 2019: 59 százalék).

A kagylóbőség okán a ponty számára továbbra is ideális élettér a „magyar tengerünk”. A 14,1 százalékos részarányt jelentő, döntően keszegféléket tartalmazó gyűjtőkategória kimutatott fogása 79 tonna (2021: 81 tonna, a változás –2,5 százalék; 2020: 88 tonna, –8,8 százalék; 2019: 144 tonna, –38,9 százalék), majd 10 százalékkal és a dicséretes 58,1 tonnával a süllő (itt inkább fogas) következik (2021: 57,8 tonna, a növekmény +0,6 százalék; 2020: 78 tonna, –25,5 százalék; 2019: 93 tonna, –16,1 százalék).

A sorban 31 tonnával az ezüstkárász (és egyes egyéb idegenhonos halfajok, mint gyűjtőkategória), majd az erősen feljövőben lévő harcsa (12 tonna) és a tavaly jelentősebben visszaeső balin (7,8 tonna) következik.

Unikális az országos fogás közel 69 százalékát felmutató garda- és 40 százalékát jelentő sügérállomány, lehetőségként továbbfejlesztendő a kősüllő-, valamint a compóállomány.

Itt egyáltalán nem jelentős az amur és a busa fogása, viszont sajnos a törpeharcsa már bemért, egyre jelentősebb problémaként jelentkezik.

Gilisztával indult, piranhával végződött az erdélyi horgász kalandja

Egy férfi gilisztával horgászott Kastély község környékén, amikor az éles fogú, pár centis hal horogra akadt – írja a maszol.ro beszámolója alapján a Pecaverzum

A horgász látván a szokatlan fogást, azonnal értesítette a hatóságokat. A Temes megyei vadászok- és sporthorgászok egyesületének képviselői megerősítették a gyanúját, ők is úgy vélték, hogy piranhával lehet dolguk, ezt pedig – ahogy fogalmaznak – „az Adevărul alapján” az állategészségügyi igazgatóság (DSV) szakvizsgálata bizonyossággal is megállapította.

A ragadozóhal szerintük akváriumban nevelkedett, majd tulajdonosa szabadon engedte a folyóban.

Ezek a halak rendszerint csak Dél-Amerika bizonyos folyóiban élnek szabadon. A meleg vizet kedvelik, elpusztulnak, ha a folyók hőmérséklete 10 fok alá csökken.

Nem ez az első eset, hogy romániai folyóban piranhát fogtak. Emlékezetes, hogy tavaly két nagyváradi férfi talált vöröshasú piráját a Sebes-Körös partján.

Az egy elpusztult példány volt, amelyet a víz mosott partra, miután előzőleg jelentősen lehűlt a víz hőmérséklete.

A ragadózóhal szabadon engedéséért különben 7500 és 15 ezer lej közötti bírságot is kiszabhat a környezetvédelmi őrség.

Invazív fajok

Idehaza van ok aggodalomra, egyre több invazív faj lépi át az országhatárokat. A törpeharcsa már évtizedek óta komoly problémát okoz, ennek ellenére a MOHOSZ elnökhelyettese akár idegenhonos fajokat is telepítene természetes vizeinkbe. Hol kivadult kaktuszok, hol emberre is veszélyes növények bukkannak fel, országszerte. Nyugat felől támad a jelzőrák, míg két meztelencsiga faj is terjeszkedik idehaza. A poloskainvázió szinte az ország minden szegletét érinti, a frissen elkészült országos poloskatérkép szerint, ezért összeszedtük, hogyan is védekezhetünk ellene. A nyugati dióburok-fúrólégy hatalmas károkat okoz a diótermésben, míg postaládáinkat kéretlen levelekkel érkező magok árasztják el.

(Pecaverzum)

Borítóképünk illusztráció.

A busahorgászat szabályozására készül a Mohosz

A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) szerint a busa „ipari méretű” szelekciója nem a sporthorgász feladata és a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetnének a szelekciós busahalászatra – jelent meg a napokban a 168.hu hasábjain.

Dérer István, a Mohosz elnökhelyettese, az Országos Horgászszervezeti Központ (OHSZK) főigazgatója a 2022-es év horgászfogásainak statisztikájából kiemelte, hogy rangosban a busa 46 tonnával a 8. helyet foglalja el. 2019-hez képest kicsivel több mint háromszoros növekedés mutatható ki, 15-ről 46 tonnára ugrott a kifogott busa mennyisége. „A 2021-es évhez hasonlóan újra elmondható, hogy a faj horgászata egyre jelentősebb, mert az elmúlt években látványosan fejlődik a szabályos fogási technikája és – levetkőzve a fajhoz kapcsolt sztereotípiákat – gasztronómiája is. Nagy átlagtömege okán fárasztása – főleg a folyókban – valódi sportélményt is jelent” – olvasható a pecaverzumon.

A cikkben Dérer István kiemeli, hogy a busa „ipari méretű” szelekciója nem a sporthorgász feladata és a „terítékként a parton heverő, sokszor 100 kilogramm mennyiségű hal ténye és látványa számos etikai, horgászrendi kérdést is felvet, ami mielőbb hatékonyan kezelni kívánunk”.Tehát, a Mohosz foglalkozni fog a témával, és a jövő évi Országos Horgászrendben (OHR) már akár meg is jelenhetnek a szabálymódosítások.A busa fő tápláléka azok az apró élőlények, planktonikus szervezetek jelentik, amelyek az összes őshonos halfajunk ivadékának is az első táplálékai. Egy nagytestű, sokszor 10-20 kilogrammos jószág nagy mennyiséget tud kiszűrni a vízből, amiből aztán nem marad az őshonos halfajainknak, a keszegféléknek, a pontyféléknek, vagy a fogassüllőnek. Rendkívül hatékonyak a táplálékbázis kiaknázásában, szintén csak az őshonos fajok kárára – nyilatkozta a témával kapcsolatban Ferincz Árpád, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem természetesvízi halökológiai tanszékének vezetője.